Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő vízforrásokkal rendelkező ipari forgatókönyvek jó működési feltételeket biztosítanak a vízhűtéses hűtőegységek számára. A vízhűtéses hűtőegység hűtő tápközegként használja a vizet az egység belsejében a víz vízbe történő átviteléhez, majd a hőt a víz áramlásán keresztül elviszi, ezáltal elérve a hűtési hatást. Ebben a forgatókönyvben a megfelelő vízforrások biztosíthatják a vízhűtés folyamatos és hatékony működését hűtőegységek , anélkül, hogy csökkentené a hűtési hatékonyságot vagy az egységkárosodást a nem megfelelő vízforrások miatt.
A léghűtéses hűtőegységek esetében azonban a megfelelő vízellátás nem kulcsfontosságú tényező a működésükben. A léghűtéses hűtőegység elsősorban a levegőt használja a hűtő tápközegként, és ventilátorral használja a hőt az egység belsejében a levegőbe, majd a hőt a levegő áramlásán keresztül elviszi. Ezért olyan ipari forgatókönyvekben, ahol a vízforrások nem elegendőek, a léghűtéses hűtőegységek továbbra is normálisan működhetnek.
Ezenkívül figyelembe kell venni a hűtőegységek speciális alkalmazási forgatókönyveit is. Például olyan iparágakban, mint például a vegyi és gyógyszeripar, magas a követelmények a hűtőegységek számára, amelyeknek stabil működést kell biztosítaniuk olyan komplex munkakörülmények között, mint a magas hőmérséklet és a magas nyomás. Ebben az esetben, függetlenül attól, hogy vízhűtéses vagy léghűtéses hűtőegységről van szó, az egység stabilitásának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az adott alkalmazási követelmények alapján kell kiválasztani.